A padon mazsolás-mindeneket majszolva született szubjektiv, szigorúan nem szignifikáns mintavételen alapuló felmérésen szerint a japánok igen szeretik a szürke ruházatot.


14 nap ízlelőbimbó és ganglion túlterhelés a Föld túloldalán

A padon mazsolás-mindeneket majszolva született szubjektiv, szigorúan nem szignifikáns mintavételen alapuló felmérésen szerint a japánok igen szeretik a szürke ruházatot.



Indulunk a mai első célpontunkhoz. Egyébként az Akihabarai manga és popkultúra-túladagolás következtében, hosszabb vívódás után. Mert ez egy óriási transformers szobor lenne.
kis-SZÍNES rovatunkból: mögöttes táblával szinkron-hajfestett a lány!

Mérsékelten érdekes peron, számomra újabb építészeti és élettér-élmény-érdekességgel. Szóval egy ekkora tömbháznak mi van a közepén? Ugye egy üres rész vagy belsőkert és nem lakások. Mert ha az utóbbi, akkor el sem tudom képzelni, hogyan jutnak természetes fényhez a bennük élők. Hiszen még a “külső” lakások mindegyikén is nyilvánvalóan csak egy oldalról lehet fényt kapni. Ez baromi sok helyen visszaköszön. Nincs igény rá? Vagy nem lehet? Felteszem ennek a “nem olyan fontos” besorolásnak lehet a következménye, hogy – nézze meg bárki! – a szálláshely-foglaló oldalakra feltött hotelekben, apartmanokban, lakásokban ~90%-ban behúzott függönnyel vagy lehúzott redőnnyel készülnek a fotók. Olyan helyen is, ahol egyébként teljesen oké kilátás lett volna. Fura.

Ilyet még nem is mutattam pedig minden peronon van. Ez is a szerelvényekről szóló tájékoztató, de eddig mindig azzal a lendülettel mentem tovább mellettük, ahogyan rájuk pillantottam. Elég volt az a tizedmásodperc, hogy megállapítsam, itt információ-kinyerés tekintetében nekem nem terem babér.


Úton a transformers szobor felé, egy ponton át kellett szállnunk. Akkor még nem sejtettük, hogy békaemberekkel fogunk találkozni amint kilépünk az állomásról nem bírjuk majd abbahagyni a fotózást.
Sőt, még ki sem léptünk már ilyen szép kis mini-kertbe futottunk a föld alatt:

Felfelé a mozgólépcsőn egy szuper felhőkarcoló.

Hát ez?! :O Egy HÁZ méretű steampunk óra!

Mint kiderült, ez a Nippon TV, a harmadik legnézettebb japán tévécsatorna székháza. Az órát pedig Hayao Miyazaki tervezte, a világhíres animációs stúdió, a Studio
Ghibli talán leghíresebb rendezője, aki az Oscar-díjas Chirio Szellemországbant is rendezte.




Errefelé van néhány emeletnyi iroda.
És még itt sem ért véget a móka! A Google navigációból ugyanis nem derült ki, csak egy újabb vonal-név volt, hogy mire is kell átszállnunk.
Önvezető magasvasút!
Innentől chill és városnézés:
Egyre közelebb a kikötő:
Nyugdíjas hullámvasút:

Megérkeztünk a szoborhoz legközelenni megállóba, irány ezúttal lefelé – ami még mindig elég magasan van.
Erről nem nyitnék vitát, elsimerem:

A navigácói jobbra irányított minket, de miután körbepinnatottunk mi mégis inkább balra fordultunk. Jobb szélen meglehetősen tájidegen fáklyás o’jjektum:

Éreztük, hogy jó irányba haladunk, ha pálmafák szegélyezik az utat.

Félkörív a felüljáró végén.

Fotó az ismerős szoborral éppen a – mint kiderült – markáns külső ellenére kedves, német, Alpha Female és barátnője jóvoltából. Danke Schön!

Körbetekintve így festett a helyszín. A golyóbisos épület a Nippon TV, japán jelen idő szerint 6. legnépszerűbb TV csatornája.
Neki köszönhetjük egy nagy kedvencünket, a mostanában a Netflixen jelenleg is elérhető Old Enough sorozatot. Ez egy 30(!) évig futó, japánban bazi népszerű reality show volt (talán 2013-ig), átlagosan 10-15 perces epizódokkal.
Minden részben rejtett kamerákkal követik egy-egy család 3-6 éves gyermekeit az első önálló, házon kívüli feladatuk végrehajtása közben. Olyasmire kell gondolni, hogy elmenni a boltba, elvinni vagy elhozni valamit egy rokontól, ismerőstől. Ez egyfajta nem hivatalos szertartás, szokás a legtöbb családban. A neve Hajimete no otsukai, magyarul az Első küldetés / megbízás. Ha ezt sikerrel teljesíti a totyogó, onnantól már önállóbnak számít, szintet lépett a felelősségteljes felnőtté válás felé vezető hosszú úton.
Amikor a Netflixen bemutatták és megismerte a szélesebb amerikai közönség voltak is belőle viták, hogy ez milyen kegyetlen, felelőtlen dolog a szülők részéről. Én ebben nem foglalnék állást, nem tudom, hogy okozhat-e a gyermeknek valamilyen traumát, nem vagyok szakértő. A fizikai veszélyekkel kapcsolatban azonban két dolgot tudni kell:
1. Japán egyike a világ 10 legbiztonságosabb országának. Gyermekek elleni büncselekmények tekintetében pedig – emlékeim szerint – a top 3 egyike.
2. Mivel tradíció a gyermekek önállóságra nevelése az egész társadalom és a közlekedés is ehhez igazodik. Az alacsonypadlós buszoktól, az állomások lépcsőmagasságáig.

…de előtte még tornázó csoport állta az utunkat, akikről készítettem gyorsan egy képet. Mivel kicsit homályosnak tűnt (utólag: nem az), lőttem egy másikat is.

…de megrettenve vettem észre, hogy egyszerre csak MINDENKI rám néz mereven – gondoltam azért, mert felháborodtak, hogy mekkora illetlenség már fotózni őket nyújtás közben. Aztán gyanús lett, hogy mivel mindenki egyszerre látszott felháborodni, vagy kollektív tudtatuk van vagy – ami azért némileg valószínűbb – nyakizom-gyakorlatot végeznek.

A Csendes-óceán! ..egy apró öble, mélyen a városban. )

A fenti képen látható, gyaníthatóan nem a napokban használt hajólánc közelebbről.

De szép nagy FA…(örökre ez jut eszembe minden nagy fáról :))

Csendes-óceán víz, benne egy bal felé igyekvő medúzával.

Ilyen bokrok is voltak. Gyanús, hogy nem áfonya.

itt az öccse virágzik még.

Ezekkel a tűzhangyákkal nem bántam hogy nem futottunk össze. A WC falára volt kiragasztva.

Biztosan sokaknak eszébe jutott felmenni a lépcsőre biciklivel. 😀


A golyós épület mellett sétáltunk át a felüljárón. A golyóban lehet a CEO irodája?

Impozáns lépcsősor vezet fel a bejárathoz.

LEtekintés a felüljáró másik oldaláról. Egy amerikai nagyváros is lehetne – ha nem rossz irányba haladnának a járművek.

Tovább a “Tű a szénakazalban” szobor felé (Nem tudom, mi ez hiába próbáltam utána nézni).

Megérkeztünk! Izzadva, fogcsikorgatva, de visszaszorítom magamban az összes altesti poént, amiért – lássuk be! – üvölt a helyzet, ahogyan és főként amely részén karbantartják éppen a szobrot.

Hátulról, már karbantartás után. Egyébként Unicorn GunDam a robot neve. Aki követi ezeket a dolgokat, biztosan képben van vele.

Itt talán jobban átjönnek az arányok. Tényleg hatalmas.

De legyen itt róla egy videói is a mérsékelten érdeklődő varjúva szemközt.