Ezen a napon a KÖZISMERT Narában megyünk, ami egy “kisváros” (population: 340 000) kb. 1 órára Osakától Keletre és három dologról nevezetes: 1. Az ősi japán fővárosa volt közel 100 éven át a – surprise, surprise! – Nara korban, a 8 században. 2. Itt TALÁLHATÓ a Todai-ji szentély, benne egy 15 méter magas bronz buddha

Tovább olvasom

Szinte minden vonat és metróvonalon van woman only kocsi.  Tök menő. Mennyivel jobb lehet egy ilyenbe beszállni éjszaka, egyedül hazafelé.

Tovább olvasom

Még mindig nem dekompresszálok, csak mélyülök a tisztaság-addikcióban. Láttam, hogy a rágókat kis spaklival szedik fel, a fugát meg kiskefével tisztítják az állomáson.

Tovább olvasom

És mennyire igaz. Iszonyatos méretűek ezek a helyek, kilométer hosszú folyosókkal 20-30-50 leágazással a vágányokhoz, néha földalatti plázákkal egybeépítve.

Tovább olvasom

Onnantól egyébként egyszerű volt, amikor rájöttem, hogy egy járat nem feltétlenül egy színnel van jelölve. A “végállomása” utána ugyanis átválthat a színe, miközben a vonat ugyanaz marad, utasként pedig csak egy sima megállónak tűnik. Logikus! (nem.)

Tovább olvasom

Nyilván nem japán kuriózum, de japánban is broáf. Vandának viszont nem. Egészségére!

Tovább olvasom

Értik ugye? A szarvasokkal teli vadaspark közepén álló buddhaszobor városa. Minek fáradni annyi különböző figurával?

Tovább olvasom

..a lánc neve, aminek a narai éttermében vágtunk be egy gyors 10 órait. Kár, hogy nem két S és akkor lehetne minden burger zöld színű. Kifordított pénztár az ügyfél felé. Nekem az tetszik benne, hogy az aprópénzes bedobó egy tölcsér. Ebbe belezúdít az ember nagyjából annyit, amennyi a végösszeg, a gép belül processzálja és ha

Tovább olvasom

MásfélKrilló lépés japánban. Talán jobban megfogható lesz, hogy merra az arra ezekkel a térPékekkel. Ez az úgynevezett japán. A V betű Vanda még/már Kyotoban. A csillagok a helyek, amiket útbaejteni tervezünk. A piros vonal oda-vissza a majomparkos nap. Tokió->Nagano->Yamanouchi, azán vissza. A lila amikor a shinkansennel elsuhantunk osakába. A kék kicsi, Osakától Keletre a mai

Tovább olvasom

Az első kaland egyébként a turista infóban volt, ahol önkéntesek dolgoznak. Egy 70+-os bácsi, meghökkentően jó angolsággal mondta, hogy merre érdemes menni, mit láthatunk és parallel rajzolta is egy térképen, amit magunkkal vihettünk.  Az útmutatáson kívül is nagyon jól elbszélgettünk és a végén “megsúgta”, hogy persze nézzük meg a buddhát, a szarvasokat, meg összes kötelező kört,

Tovább olvasom