-
-
Japánságok 1.
Még ki sem tettük a lábunkat a “szabadságba”, a metrókijárat után ez fogadott minket. Esernyő-sharing. Van app, amivel elő- vagy alkalmanként lehet fizetni, és nem kell esernyőt cipelnie senkinek, csak kiveszi innen, ha szüksége van rá.
-
Szabadlevegőn Japánban
Az első hely, ahová kiléptünk a metróból felérve és szabadon tapodtuk Tokió földjét.
-
-
Egyesített japán-technológiai elméletem.
Szóval nagyon érdekes dolog ez a “fejlett” japán technológia. Kicsit visszakanyarodnék itt a rendezett társadalomról szóló, csak kifelé elbábozott jelenségre. Japán a 60-as, 70-es, 80-as évek kétségkívül vezető technológiai nagyhatalma volt. (Természetesen első sorban fogyasztói szórakoztató-elektronikai és autógyártás területen, de nem menjünk most ennél mélyebbre, mert tényleg egy tanulmány terjedelmű bejegyzés lenne.) A helyzet ugyanakkor az,
-
Merik magukat komolytalanul venni.
Lehetett volna ennek a postnak a címe a Japánságok 2. is. A közismert, mindent aranyos álatokkal, képregényekkel, cuki rajzokkal magyarázó, reklámozó, jelképező országban a rendőrség is csak a valóságban zord és szigorú. Ha magukat illusztrálandó kérdésről van szó – mint ez a rendőrségi múzeum – azonnal jöhet egy kéksapkás egér (vagy kékhajú troll?). 🙂 Szimpi
-
Ginza
Ez a városnegyed neve, ahol először szállunk meg. Tokió sok városból álló ún. megapolisz. Ha ennek a megapolisznak van közepe, akkor az kb. a Tokió vasútállomást, a császári palotát és központi parkot magába foglaló rész, aminek a dél-keleti része Ginza városnegyed. Ennek pedig egy aprócska szelete a képen látható:
-
Még egy kis földrajz
Ez tehát Tokió. (A V betű Vanda helye pillantnyilag, amikor ezt írom már nov. 2. van. A csillagok pedig a helyek, amelyeket meg szeretnénk látogatni) Ez kicsit nagyítva a közepe felé a már említett városok, amelyekből összeáll a megapolisz: Itt pedig mutatom, hogy hol van a szállásunk és a Tokió Állomás és a császári palota.
-
