-
Nincs több innen, megígérem
Ilyen kövek jelezték, ha az adott ponton nem szabadott tovább haladni. Nem kellenek az otromba, a zent megzavaró műanyag táblák, ha egy ilyen egyszerű üzenetről van szó.:)
-
Mohatenger.
-
Ilyen IS egy japánkert japánban.
-
Ez már a belsőbb kertrész. Tényleg ájulat volt. Imádtuk. A színek, a kövek, a fű, a mohhák a fatörzseken és a köveken. És persze a levegő. Az utolsó képen a gyanta-allergiás reakcióra felhívó dolog nem tudom, hogy ez egy speciális fajta, vagy csak a japán túlbiztosítás része-e és valójában ez bármelyik otthoni fenyőgyantára igaz.
-
Teaház
Mondjuk ez még pont nem az. Itt lehetett ingyenesen angol útmutatást kérni, de amikor mi odaértünk éppen nem volt kitől. Kifelé derült ki. Hol máshol lenne egy tökéletes teaház, mint itt? Alap ugyebár, hogy a japán teakultúrának egy falatnyi (kortynyi) része maga a tea elfogyasztása, a 90% pedig az eszközök, szertartás, környezet. Ezt pedig annyira,
-
Továbbá..
Ez Nara múzeuma. Ez meg megint egy szuper ari autó, pontosabban food truck, mert éppen Nara ételfesztivál volt, legkevésbé újdonságokat, vagy érdekességeket felvonultató ételkínálattal. Vagy csak Osaka után már nem tudtak újat mutatni. Ezt gyalogoltuk körbe. Ez az út pedig a később számunkra legnagyobb attrakciónak bizonyult (természetesen csakis a szarvasok után :)) japánkert felé vezető
-
Teljesen egyértelmű öblítés-örvény jelzés! (Bónusz helyi újság, aki akar még ücsörögni)
-
Ez már egy sokemeletes pagoda. Nem emlékszem konkrétan mennyi pedig éppen erről kapta a nevét, de sokkal fontosabb is, hogy végre itt már szarvaskodnak Vandával a szarvasok -> negyed óra megálló.
-
Még mielőtt
A pályaudvvar utáni aranyos kis utcák. Ilyen fedettpiac-hangulatúból úgy tűnik, minden településen van egy-egy. Itt is virágzik a műanyagétel biznisz. Bár végig emelkedőn jöttunk 25 fok körüli időben, itt valami izginek kinézőt sejtettünk, ezért megmásztuk. De előtte még egy szelfike.