Még egy kis Ueno Park, még két helyszín

Végre parkos park út!

Hohó! Hát ez? Nyomban rákerestünk, felmásztunk, megnéztük, lefotóztuk, kikutattuk! Ez bizony megint Edo korszak-beli. Egy kiotói híres szentély másolata, de ami sokkal érdekesebb, az a karikafenyő középen!

Ezt források szerint – szerintem egész gyorsan – 3 év alatt sikerült ilyenre növeszteni. De fúrjunk mélyebbre! Ez a fenyő ugyanis Utagava Hirosige Hold fenyő című képének valóságbeli utánzata. Ki az az Utagava Hirshige? Ő kérem – öveket becsatolni! – Ukijo-e művészeti stílus (17-19. sz.) híres művelőinek egyike, akik azokat a stílusú fametszeteket készítették, amik elsőre eszedbe jutnak, ha azt mondják Japán késő-középkori festmény. 

Dehogynem tudod! Kacusiva Hokuszai: A nagy hullám:

Itt pedig Utagava barátunk Hold fenyője a Brooklyn Museumból  (szemöldök kicsit felvon, majd eszébe jut, hogy fél olaszországot a Louvre-be hordták, nembeszélve a tősgyökeres londoni fáraók kincseiről). Egyébként attól Hold, hogy attól függ, milyen kis/nagy szögből nézzük, lehet fogyatkozó vagy telehold.

De ennyit a fásszárúakról és tovább egy sírbolthoz, amiről a képen látható angol felirat is elárulja: Shogitai harcosok emlékét őrzi. Ezekről a kevésbé bartáságos férfiakról ennyi edukáció után most már mindenki kitalálja, melyik korszak elit szamurájai voltak. Az elitségük azonban legalább annyira eredeztethető a messze földön híres harci tudományukból, mint a hűségükből. Ez utóbbira pedig legjobb példa, hogy amikor az új Meiji kormány hatalomátvétele megtörtént, az említett jóemberek hűségesküje pedig ezzel kevéssé harmonizált, ezen a dombon az utolsó szálig lemészároltatták magukat. 

Itt pedig már egy utódjuk, az új Meiji korszak egy 19. századi szamurája Saigō Takamori (1828-77), akit sokan az utolsó szamurájként is emlegetnek. Ami viszont igazán szomorú – a halálán kívül -, hogy a kutyusáról semmit nem találtam. :/