Lesifotózom a tízenéves lányokat, de tényleg csak azért, mert karikatúrába (mangába) illő ez az egyenruha. Illetve, mert folyamatosan nyomasztom szegény lányomat, hogy mekkora fenékig tejfel otthon az iskolások élete ahhoz képest, ami – látszólag – itt van. Tényleg bárhol találkozunk iskolásokkal, ha ott éppen ülni lehet, akkor előttük a könyv vagy füzet, késő este hazafel a suliból is, mint itt. De ugyanezt láttuk a utcán, padon, vagy a gyorsvonaton.
Leave a Reply