Visszafelé Akihabarába megint kerestünk olyan mellékutcákat, ahol kvázi-külvárosiBB hangulat van, mert ott mindig akad 1-2 érdekesség. És mondhatnám:
Mert ilyen kincsekre leltünk, mint ez a MINDENT szerelő műhely. Sajnos nem volt gazdája pillanatnyilag, de még így sem merészkedtem bentebb pedig 20 percig tudtam volna nézegetni az eklektikus felhozatalt.

Nem tudom, hogy egy Omron áruház vagy maga a központ-e, de ezt is láttam. (akinek nincs meg: világhíres klinikai orvosieszköz gyártó)

Európai autómárka! Ráadásul nem is az első ilyen Berlingo. Elképesztően otrombának hat a kis aprójószágok mellett. 🙂

Iszonyatosan menő űrholdjáró hátizsák klasszikus Pirx Kapitány stílusban! Láttam már Budapesten hasonlót, ott a buborékablakon egy háziállat vigyorgott kifelé. Lehet itt is ez a fő funkció, ha elfáradtak a tacsi tömpe kis lábai. Hordanám!


Sajnos nem látszik tökéletesen, de ez egy tömörített (.zip) busz akkora alvázon, mint egy személyautó.

Na ez is mekkora véletlen volt: sétálgatunk és éppen azt vetettem fel Vandának, hogy vajon egy ekkora megapolisz napi szemetét mekkora méretű hulladékfeldolgozóba szállíthatják? Tuti, kb. egy közepes európai város kiterjedésű lehet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mennyire túlcsomagolnak mindent. Még nem fejeztem be a mondatot, amikor megláttam ezt a kisbusz-frankeinstent, amit mintha a Mad Max díszletéből loptak volna. Az első pillantásra is látszik, hogy a nem túl szofisztikáltan felvitt gitt tartja össze, de külön figyelmet érdemel a bal oldali tükör-kazal tetjén, a finoman NEM elrejtett vezetékkel üzembe kapcsolt, áramköri lapról frissen leszerelt, burkolat nélküli CCD kamera-modul.

Nem kérdés egyébként, hogy egy, az utópisztikus (sc)avenger-jövőt ennyire hitelesen reprezentáló jármű esetében nem csak álságos díszletül szolgál a sebváltóra ravaszul felfűzött ducktape-ek sora, hiszen bármikor előfordulhat, hogy egy féltengelyt, vagy mondjuk a kocsiszekrényt vissza kell szigetelőzni az alvázra, de az egész jelenség első pillanatban csak elterelte a figyelmet a lényegről…

Nevezetesen, hogy megoldódott a rejtély: Nincs akkora szeméttelep a világon, ami ennyi, a csomagolóanyagon soha nem spóroló ember szemetét be tudná fogadni és feldolgozni akár csak napi szinten. Mert itt bizony kérem egy apró, már-már kézimanufakturákat idéző körülmények között – a teljes mennyiséget ezek szerint logikusan, hasonló helyek között elosztva – papírfeldolgozó műhelyKÉre bukkantunk!

A mad-max furgonból egy nagy “szájba” dobálták be a lapra hajtott kartonokat, amiből aztán ezek a tömörített bálák keletkeztek.

Ez meg csak egy érdekes kerékpár, amiben ha nincs egy elektromotor, akkor szeretettel küldeném a Fizika I. tankönyv gördülési ellenállás című fejezetét a kedves vásárlóknak és természetesen mindenkinek, aki szereti.

Leave a Reply