Stúdiózunk

Rögtön egy bejelentéssel kezdeném. Nem véletlenül volt ez a stúdió park B listás. Őszintén szólva meglehetősen távol állnak tőlem ezek a Disney, Universal (ilyen lett volna Osakában), meg hasonló theme parkok. Komputeres gyerek vagyok, meg gyerekkoromban imádtam is a marvel és mindenféle képregényeket, de én az a fajta kocka vagyok, aki ezt kinőtte még akkor a gyerekkor végén és áttértem a regényekre. Mangáért és animéért amiért a hozzám hasonló kockák japánba jönnek soha nem is rajongtam. Az utóbbiból megnéztem a müvvelcségileg kötelező köröket mint a Ghost in the shell, illetve a Chirio szellemországbant, de tényleg csak a filmtörténeti jelentőségük miatt.

Volt viszont időnk, a helyszín útba esett és igazából amiatt gondoltam érdekesnek, mert nem csak az őrült 70-es évek scifi, godzilla sztorikra lehetett itt készülni, hanem állítólag van az Edo korszakot (17-19. sz) élethűen idéző néhány utca és ház is, amelyek díszletül szolgáltak egy-egy sorozatnak.

Ehhez képest borsos belépű után ez fogadott:

:DDDD

Meg ez. 🙂

Jó, nem gond, robothangyaemberek ide vagy oda, lehet itt még jóság! Jobbra fordultunk egy kiállítóterembe:

“Ok, ez nem az. Menjünk balra!”

“Semmi gond. Van emelet is. Nyomás fel a lépcsőn!”

“Hát ööö…  Mondjuk ezek legalább már Edo korszak-beli szamurájoknak tűnnek.”

Aztán, ahogy a stábfotókon látszik, futóhomokra épült az elméletem, hogy egy  17. században játszódó történelmi és a motors-űrharcosos sorik halmazának ne lehetne metszete.