Ezzeket ettük. Ami újdonság volt a majonézes kukoricás sushi (maki), a rendkívül erős, erjesztett szójaszósz és a szomorú sorsú, saját páncéljába visszatöltött tarisznyarákrák-húsos, sajtos-krumplis gratin.
Nem szenved tovább. :/
És akkor számoljunk, hogy mennyi! Lehet amúgy frinc-franc komputerekkel is, de hagyjuk azt meg kockáknak. Odajön a legény, tollal, papírral, megszámolja, hogy az azonos színű tálkából mennyi van, megszorozza a színhez tartozó árral, a végén meg summa minden szín részösszege -> lehet a pénztárhoz fáradni, a viszon’látásra!
Ez is mekkora Pálma Presszó 1983 egyébként, hogy rengeteg étteremben külön a vacsi végén felállsz asztaltól és mész sorba állni a pénztáros Jucihoz fizetni (szigorúan készpénz, természetesen).
Leave a Reply