Ez várt minket, amikor kiléptünk a metrófeljáróból a shinjuku negyedben. Elképesztő reklámhang-kakofónia, amit tovább növelt egy utcai neo-punk zenészcsapat. ezek a teljesen megment “zenék” egyébként hatalmas szubkultúrát alkotnak errefelé. az a különbség közöttük és a “hagyományos” punk között, hogy míg qz utóbbiban csak az énekhang szépségének és pontossága -óvatosan fogalmzva -másodlágos, de legalább 2-3 akkordot tudnak a zenészek alápengetni, addig ezekben az újhullámos japán neo-punk csapatokban szándékoltan olyan a kíséret is, mintha egy csapat érdeklődőbb személyiségű csimpinek adnának hangszereket és megmutatnák nekik, hogyan működnek.